|
2018-05-20 21:19:29, vasárnap
|
| |
| |
|
|
| |
Reviczky Gyula - Egy pillangó története
Hideg volt még s a föld kopár,
Pacsírta még nem énekelt.
Az ibolya se bújt elő
S egy lepke már is szárnyra kelt.
Bekarikázta a mezőt,
Enyhet keresve, társtalan',
S mégis tavaszrul álmodott,
És úgy örült, hogy szárnya van.
Fáradtan olykor megpihent
Kórón vagy száraz ágakon,
És várta a derült tavaszt,
Merengve a felhős napon.
Remélt és várta, leste, hogy
Mikor lesz végre már meleg.
Oly sápadt volt a nap neki,
S oly dermesztők az éjjelek.
Fázott szegény, de víg maradt;
A tavasz álma volt vele;
Jól tudta, hogy lesz kikelet,
És rózsa lesz a kedvese.
Lett is tavasz; volt ibolya;
Volt rózsa, fény és napsugár;
De nem a pillangónak; ő
A tavaszt meg nem érte már.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - REVICZKY GYULA |
|
|
|
Címkék: bekarikázta, pillangónak, dermesztők, tavaszrul, társtalan, megpihent, története, pacsírta, szárnyra, fáradtan, merengve, pillangó, napsugár, reviczky, álmodott, tavaszt, szegény, kikelet, kedvese, keresve, szárnya, éjjelek, énekelt, olykor, sápadt, tavasz, ibolya, maradt, fázott, ágakon, derült, felhős, száraz, remélt, enyhet, várta, pillangó története, föld kopár, derült tavaszt, felhős napon, tavasz álma, Reviczky Gyula,
|
|
Offline
